Kékben pompázó ajándékok

A barátnőim is tudják, hogy most ismerkedem a kékek végtelenjével. 

Ezeket a kékségeket, szépségeket kaptam.

Köszönöm szépen! 

 Timitől

Leki-Ritától. 

Kék korszak

Szeretjük a kéket.  A lánykám és én. Mindketten. Egyre jobban. Egyre több kék holmi kerül ki a gépeim alól. És egyre többször hallani: Anya, ez nagyon csini lett. És egyre ritkábban, hogy Anya, miért nem rózsaszín? 

Ezek egy kaptafára készültek, de mégis mind más és más lett. Szűkebb, bővebb, hosszabb, rövidebb. 

  

Átmenet a kék és a szürke között. Szürke mellett kék, de kék mellett határozottan szürke. 

Farmerrel.

Rózsás szegéllyel.

Egy csepp csillogással. 

Ha már kék cérna van a gépekben...

Túrós gondolatok

Nem tervezem, hogy gasztro-bloggá változom, de ezt meg kell osztanom veletek. 

Amit itt láttok, adjatok még hozzá három hasonlót,  ma délelőtt még két liter aludttej volt. 

Ebéd főzés közben elindítottam a túróvá válás egyszerű és rövid útján. Egész délután csepegett. Estére elérte a megfelelő állagot és jött a dilemma, hogy mi is legyen a nóta vége. Első körben a túrógombóc volt a befutó, de nem állt szándékomban állni a tűzhely mellett, miközben a morzsát pirítom. Második ötlet a kőrözött volt, de tudván, hogy a lánykám nem eszi meg amiben nyers hagyma van, ez is kilőve.

Időközben az is kiderült, hogy a család többsége kiflit szeretne vacsorázni, Boci-sajttal. 

Addig-addig gondolkodtam, míg a túróhoz cukrot és vaníliás cukrot adtam, majd sűrű tejszínnel lazítottam rajta. Poharakba töltöttem, majd néhány szem eperrel még emeltem a magasságon. Csak addig tartott, míg kitettem az asztalra. ( el is mosogatták)

Kékek

Úgy alakult, hogy lényegesen hosszabb időt töltöttem a széken, mint terveztem. Ahogy ott a magasban pakolásztam, egyensúlyoztam, rakosgattam egymásra az anyagokat, ez a két kék valami rejtélyes módon egymáson kötött ki. 

ZÖLDÉRT

kiabált a legutóbbi hímzésem. Olyan hangosan, hogy nem tudtam már tovább hallgatni, halogatni és gyorsan összedobtam. 

Összedobtam vele egy táskát. Menet közbeni hímzés-tárolónak szánom. Bár  igazi funkciót majd a leendő tulajdonosa ad neki. Remélem szeretni fogja. 

Ha már felmásztam a székre, hogy a legfelső polcról kioperáljam a kívánt zöld anyagot, szóval ha már ott voltam kékben és pirosban is előszedtem a megkívánt kelmét. Lendületből készült néhány fülecske, majd azokhoz két táska. 

Nem tudom

mitévő legyek. Elkészültem a hímzéssel, találtam megfelelő anyagokat is, de lövésem sincs, mi is legyen belőle. Egyszerű párnácska, vagy nagyobb párna, vagy táska, vagy csak zseb egy táskán. Egy biztos, egyszer ha elkészül elajándékozom!