Nem tervezem, hogy gasztro-bloggá változom, de ezt meg kell osztanom veletek.
Amit itt láttok, adjatok még hozzá három hasonlót, ma délelőtt még két liter aludttej volt.
Ebéd főzés közben elindítottam a túróvá válás egyszerű és rövid útján. Egész délután csepegett. Estére elérte a megfelelő állagot és jött a dilemma, hogy mi is legyen a nóta vége. Első körben a túrógombóc volt a befutó, de nem állt szándékomban állni a tűzhely mellett, miközben a morzsát pirítom. Második ötlet a kőrözött volt, de tudván, hogy a lánykám nem eszi meg amiben nyers hagyma van, ez is kilőve.
Időközben az is kiderült, hogy a család többsége kiflit szeretne vacsorázni, Boci-sajttal.
Addig-addig gondolkodtam, míg a túróhoz cukrot és vaníliás cukrot adtam, majd sűrű tejszínnel lazítottam rajta. Poharakba töltöttem, majd néhány szem eperrel még emeltem a magasságon. Csak addig tartott, míg kitettem az asztalra. ( el is mosogatták)