Mondhatom, hogy mozgalmasra sikeredett a december. Voltam céges ajándék, voltam "címlaplány" és eljutottam a határon túlra is. Az igazat megvallva szinte ki sem dugtam az orrom a lakásból. Nappal a postán dolgoztam, éjszaka pedig itthon. Mégis ennyi izgalmas dolog történt a ...szívvel és cérnával...háza táján.
Az egész ott kezdődött, hogy levélben felkért a Megye, (érts Békés megye képviselő testülete, azon belül, aki a helyi és megyei kézműveseket koordinálja, rendezvényeket szervez és ezekről tájékoztat, meghív és így tovább) hogy csatlakozzam a virtuális adventi vásárhoz. Így szeretne minden megyei kézművest kárpótolni, hogy a szeptemberi Megye-nap nem a várákozásnak megfelelően sikerült. Persze, hogy örömmel csatlakoztam, hiszen rendezvény hiányában minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a karácsonyi illatszívek új otthonra találjanak.
Ezzel párhuzamosan a saját oldalamon albumokra rendeztem a portékáimat és megosztásokkal igyekeztem minél több látogatót odacsalogatni. Így talált rám egy helyi könyvelő iroda, ahol az én szívecskéim a karácsonyi meglepetések. Nagy örömmel és lendülettel ugortam neki a feladatnak. Ahogy ezzel készen lettem, azt vettem észre, hogy egyik felkérés követi a másikat, és szépen sorba jönnek a megrendelések. Ebben a sűrű, varrással teli időszakban csengetett az OrosCafe, hogy láttak a Megye oldalán, és tök érdekesnek találják, hogy engem nagyon sokan ismernek a városban, de nem erről az oldalamról. Mit szólnék hozzá, ha egy pár fénykép és néhány gondolat megjelenne rólam és a kis vállalkozásomról. Így lettem "címlaplány"
A cikk megjelenése után nagyon sok gratulációt, figyelmet kaptam én is és a termékeim is. Nem is sikerülhetett volna jobban.
Az utolsó megrendelések egyike az volt, hogy három kislány részére kértek ajándékokat. Békés megyei közgyűlés részéről küldték ki, más kézműves ajándékokkal együtt Hargita megyébe. Így jutottam el a határon túlra is.
Sok-sok fénykép, hogy miket is készítettem decemberben.
Nagyon boldog vagyok, és megköszöntem a varrógépeimnek az áldozatos munkát. És megköszöntem a családomnak a türelmüket, és hogy mindenben támogattak. És Nektek is megköszönöm, hogy szántatok rám pár percet és elnézitek azt, hogy csak nagyon ritkán írok.
