Többek között azt szeretem a kisvárosi létben, hogy van termelői piacunk. Bár, ha én lennék a városban a valaki, akkor teljesen másként működtetném. Sokkal több lenne a termelő és alig-alig maradna kereskedő, vagy inkább ügyeskedő. Gyerekkoromban anyukám minden piaci napon kinn árult a piacon. Megtanultam ki a jó termelő, megtanultam milyen a szép és friss áru, kitől mit érdemes venni. A szereplők kicserélődtek, de az irányelvek ugyan azok maradtak.
Van kertem, amiben sokféle zöldség megterem, van néhány gyümölcsfa is, de azért heti rendszereséggel kinn vagyok a piacon és felkeresem a kedves termelőimet.
És mindig keresem az újdonságot és érdekességet.
Ezt a rendhagyó chili paprika fűzért a Bokor-tanya kertészet nagyapja fűzte. Egy helyi ízeket és terményeket bemutató rendezvényen vásároltam.
6 megjegyzés:
Egyetértek, támogatni kell a helyi termelőket. az ő termékük megbízhatóbb, finomabb, mint a ki tudja honnan származó. bírják a gyerekek a chilit? vagy inkább dísznek vetted?
Ragukba vagy pörköltekbe használom, de egy is elég belőle. Kellemesen csípős. Ha csípősebbet szeretnék akkor az enyémet utólag felturbózom.
én is éppen így!
Helyi piacot én is sűrűn látogatom :) Szépen megoldottad a színeket, sárgulok. :)
Nagyon jók ezek a sárga színek! A paprika is és a füzet is! :o)))
Sajnos én nagyon ritkán jutok el a piacra, de olyankor nagyon élvezem a színeket, illatokat, hangokat, az egész élményt!
Jók lettek a füzetborítók :)
Megjegyzés küldése