Hurrá! A párom felújította a szövőállványomat, amit a gyermekeink előszeretettel használnak mászókának. Jaj, nagyon szép lett, vörösfenyő színben pompázik, néhány fekete kiegészítővel. Az első szóra ugrott, csiszolt, festett, átalakított. Be kell vallanom, hogy nem a két szép szememért csinálta, hanem így legalább jobban fér a műhelyben, nem kell mindenféle fadarabot kerülgetnie. Mert hát évek óta szétszedve állt és porosodott.
Rendeltetésszerűen tudom ám használni. Jártam tanfolyamra is, vannak kész munkáim. (és folytatom a sort) Amikor jelentkeztem a tanfolyamra évekig várólistás voltam. Évekig ketten voltunk a tanfolyamvezető és én.
A szerelem az nagyon régi, és óriási lelkesedéssel vetem bele magam az újabb alkotásba, engedem garázdálkodni a takács-génjeimet!
A szerelem az nagyon régi, és óriási lelkesedéssel vetem bele magam az újabb alkotásba, engedem garázdálkodni a takács-génjeimet!
4 megjegyzés:
No, akkor vesd bele magad a munkába, és mutass mihamarabb szépségeket! De rendes a Te Uracskád!! Na, az enyém se kutya, majd mutatok én is valamit:o)
Azta, micsoda szerkezet!!! Hát, már alig várom a mutogatást....
Nagyon kíváncsi vagyok...
Hétfőn bemutatom a tudásomat és a lelkesedésemet a lánykám ovijában. Itthon előszőttem, de le kell állnom, mert akkora a lendületem, hogy hétfőig elfogyasztom az összes alapanyagomat.
Megjegyzés küldése