2011. október 14., péntek

Vissza a jövőbe

Ma egy hete hátamra vettem a batyum és nyakamba vettem a világot. Átszeltem egész Magyarországot, hogy találkozzam és végre személyesen is megismerjem a neten szerzett barátaimat.
Budapesten tarottam egy röpke pihenőt, majd holnaphoz egy hete Győrig meg sem álltam. Lekivel ketten indultunk, majd Timi csatlakozott hozzánk, hogy Mankával találkozzunk a győri vasútállomás alagútjában. Nem ide beszéltük meg, de a nagy rohanásban szó szerint egymásba szaladtunk.
Hosszú utat tettem meg odáig, de nem bántam meg (az utazás minden kilóméterét kötésre használtam, egy kilencen százalékos kendővel jöttem haza). Nagyon jó volt, látni, hallani, tudni és érezni, az eső és hideg ellenére a találkozó minden pillanatát élveztem. Az egész olyan volt, mintha nem először találkoznánk, mintha rendszeresen összejárnánk. Ami félig igaz is...

 Azt hittem, hogy hazafelé kevesebb holmim lesz. De tévedtem, mert a lányoktól annyi mindent kaptam. Köszönöm szépen! A tárgyakat lefotóztam, a teljesség igénye nélkül, mert ami fogyóeszköz az már odavan, a hímzők, szalagok, gombok, macik igazoltan távol. Titeket pedig a szívembe zártalak.



Lekitől

Timitől

Mankától.
És hogy még futurisztikusabb legyen a történet, a kézzel fogható és a virtuális valóság összefonódásaként Ritával skyn-n dumáltunk egy jót. Néhány győri legnagyobb meglepetésére. De majd hozzászoknak.
Jövőre veletek ugyanitt!

5 megjegyzés:

nöné írta...

De jó volt Nektek!!!
Képzeld, én is ma egy hete kötöttem hátamra a batyukámat, de én "csak" Pestig, onnan Vácig utaztam, hogy aztán másnap találkozhassak a hozzám közelállókkal:o) Mintha tegnap lett volna, pedig már eltelt egy hét:o((

Timi írta...

Én is örülök, hogy sikerült találkozni élőben is!!! ♥

Rita írta...

Jót kacagtam! :)) Megszokják, ugye? :))

Névtelen írta...

:)
Örülök én is nagyon, hogy tudtunk találkozni :)

Irenka írta...

Örülök az örömödnek! Jó volt nektek, és sok szépet kaptál!