2014. október 22., szerda

Tökös-varjas

Egyre ritkábban ragadok tűt. Így egyes számban. De többes számban annál inkább. Annyi fonalat vettem az utóbbi időben, és mindet annyira akartam, hogy szinte nincs is szabad kötőtűm. Egyszer majd mutatok egy rakatra valót. De térjünk vissza az egy tűhöz. Annak, hogy nem hímzek egyszerű okai vannak. A rengeteg, szebbnél szebb minta között nem látom a nekem valót. Egyébként a varrást sem látom. Megöregedtem, legalábbis a szemem ezt mutatja. Meg persze tiszta ősz a hajam, amit otthonról hoztam, mert anyukám is hamar őszült. Élete végén már szép fehér volt a haja. Szóval a szemeim: van szemüvegem, amivel olyan jól látok, hogy itthonról látom, ha a kollégák lógnak, de ami az orrom előtt történik, ahhoz vak vagyok. Próbáltam mindenféle fokális szemüveget, sima lencsét, fokális lencsét, de semmi sem vált be. Mindig is szabadulni akartam a szemüvegemtől, ezért tavasszal újra felkerekedtem lencsét vadászni. De egyik fajta sem hozta meg a várva várt eredményt. Aztán a szemésznő adta meg a kegyelemdöfést: mi lenne ha a sima lencséhez, amivel látok, mint a sas csináltatnék egy olvasó szemüveget. Csöbörből vödörbe. Így maradt minden a régiben, ha hímzek szemüveg le, ha messze nézek, szemüveg fel. Ezért lett hímzés magányos, egyszemélyes elfoglaltság, ha van valaki körülöttem, akkor kapkodom a fejem és elszédülök, mert vagy közelre vagy távolra nem látok. Itt jegyezném meg, ha van valakinek tuti receptje, dokija ne titkolja tovább. 
Ilyen több kilométeres kitérő után visszakanyarodom. Remélem nem tévedtetek el. 
Azért a sok minta között akadnak ám gyöngyszemek is. Ami úgy megfog, hogy ha azonnal nem fogok neki, akkor nem élet az élet. Így voltam Eszter újabb mintájával is. Alig vártam, hogy néhány napig ne lássam a munkahelyem és azon nyomban tűt ragadtam. Egész rendhagyó lett, mert az itthon fellelhető anyagból dolgoztam. Egy régen vett, szabálytalan szövésű zsákvászon az alap, talán szebben hangzik a rusztikus juta szövet elnevezés. A fonalam egyszerű varrógép cérna két szála. Az osztottak között nem találtam megfelelőt, valahogy szürkékkel még nem volt dolgom. Ezért esett erre a sötétszürke, szép fényes, egyenletes cérnára a választásom. Meglepően jó volt vele dolgozni. 
Először banner-ben gondolkodtam. De elég széles a minta és ahhoz, hogy pik-pakk legyen hozzá akasztó, külső segítségre van szükségem. A külső segítségem, pedig nem ért rá, mert első a fordítható világítás az udvaron, második a teknősök felkészítése a télre, a harmadik...a sokadig a bannerakasztó hajlítása és festése. 
Így kénytelen voltam egy kevésbé ötletes, de nagyon mutatós párnácskát készíteni. Sokáig vaciláltam, mert a minta túl széles, és elég furcsán fog mutatni. De nem tudhatjuk, míg ki nem próbáljuk. A végeredménnyel nagyon elégedett vagyok. Igaz, hogy nem egy hétköznapi méretű párnácska lett, de nagyon jól illik a többi közé. 
Köszönöm Eszter a mintát!














8 megjegyzés:

Leki-Rita írta...

Szemüveg ügyben sajna nem tudok segíteni - még nem használok...
A párna nagyon-nagyon szuper lett!

Ircsi írta...

Szemészet ügyben annyit tudok segíteni, hogy az idén rajtam Bp-en a VIII. Vajda Péter utcában segítettek. Nagyon elégedett voltam/vagyok - és azok is akiknek ajánlottam azóta - Dr. Szentkirályi Béla főorvossal. A diagnoptika.hu oldalon megtalálható az információ. Sokan járnak hozzájuk messzi vidékről is.
A hímzés nagyon szép. A napokban ugyan ezt választottam én is egy doboz tetejére.

Timi írta...

Én teljesen megértem a szemüveg problémát... csak nálam fordítva működik... távolra jól látok, de közelre bizony szemüveg kell... valóban öregszünk...:o)
Nagyon szép lett a párnád!!! Tetszik!!!

eszter írta...

A szemüveg-probléma nálam hasonló."Messzelátó" szemüvegem van (igaz, csak otthon hordom tévézéshez, számítógéphez-a fotelban hátradőlve tökéletes), de a több éves varrás eredményeképp már közelre sem látok jól. Szólj, ha megoldást találtál.
Az,hogy a mintám felcsigázott, nagyon jólesett. Én szeretem ezt az extra-hosszú formát. Ritánál láthatod, hogy mécses dekorálására is alkalmas, de "pinkeep-drum"-ot is lehet varrni belőle. A hímzésed csodás lett, nagyon szépek az anyagok, amikkel fotóztad. Kellemes hétvégét♥

Palkó írta...

Szuper lett a párnácskád! Látom, Rita "tortája" is megvan még :)))
Én is szemüveggel hímzek, vezetéshez másik szemüvegem van, egyébként minden mást saját szemmel csinálok. Ez a korral jár... :-D

Jutka írta...

Sajnos a látásunk nem csak a kézimunkázástól romlik, hanem az éveink száma is hozzájárul :( két, három évente a dioptriáim száma is növekszik.
Nagyon szépet hímeztél, végeredmény is nagyon tetszik, gratulálok!

MrsYarnart írta...

a szemüveggel én is "kínlódok". na nem a hordása szenvedés, hanem az, hogy én közelre nem látok jól, kézimunkához, olvasáshoz bizony már jó ideje kell a szemüveg. ráadásul szeptemberben mondta a szemorvos, hogy lassan gondolkodjak el, hogy vezetéshez is hamarosan szükségem lesz egy kis megsegítésre. ha úgy fogjuk fel, hogy ez a korunkkal járó állapot, és igyekszünk nem bosszankodni, akkor jobban járunk :) a hímzésed nagyon szép. egyszer én is elkészítem, nagyon tetszenek az ilyen stílusú keresztszemesek.

San írta...

Szia!

Esetleg gondolkodtál már a szemműtéten? Nekem ugyan nem a koromból adódott a problémám (29 vagyok), hanem mindig is rossz volt a szemem -9,5 dioptriás. Szemműtét óta nincs szükségem semmire, se közelre se távolra. 3 éve műtöttek, teljesen fájdalommentesen (csak a pénztárcámnak fájt).