Őszi ajtódísz

Még van egy hónapom, hogy gyönyörködjem az őszi ajtódíszemben. Már nagyon régen megterveztem, volt már próbafűzés is, de az összeállítás ma estig váratott magára. Őszi terméseket fúrtam át, amiket aztán egy vastagabb kötöző drótra fűztem. Ehhez kellett helyismeret, de szerencse, hogy otthonosan mozgom a párom műhelyében, és már tegezősbe vagyok az állványos fúróval is. A próbafűzés előtt olyan volt, mintha szalag mellett dolgoznék, mezőgépeset játszottam, mert elég sokáig tartott kifurkálni a terméseket. A próbafűzést pedig kiadtam a gyerekeimnek és unokatesóknak. Szerintem jól szórakoztak, készítettek nyakláncot és karkötőt, amit a lányom rendszeresen és nagyon büszkén hord. Varrtam még néhány szivecskét és kész is.
Már elgondolkodtam, hogy más nevet is adhattam volna a blogomnak. Mert csak ülök, de alig kötök. Én leszek az a kötős blogos, aki úgy úgy vonul be a blogtörténelembe, hogy tudod az a kötős csaj, aki mégse. Még mindig az ovis bulin kért "kívánság egyszerű tildás macikat" varrom. Van még hátra jónéhány. Azért ha valaki még bírja cérnával, egyszer majd kötést is mutatok.