Párbeszéd vasárnap este. Helyszín szoba, puzzle-kirakás kész. Szereplők négyévesem és én.
- Anya, mi lesz a vacsora?
- Spenót!
(Ez a bűvös szó, gyermekem hangos üdvrivalgás közepette, ugrál és örömében tapsol)
- Szeretem, szeretem, szeretem!!!
Kicsit később. Helyszín konyha-étkező-fürdőszoba hármas, váltakozva.
- Ha nem csobbansz, nem lesz spenót!
3 megjegyzés:
:))))
a spenótot én is szeretem , sőt a fiam is...
Az én gyerekemet pedig a világból ki lehetne kergetni a spenóttal... ami azt illeti, sok más mindennel is...
Tudom, hogy a spenót egy megosztó tényező. A lányom is csak az egyik mama-féle spenótért rajong, másik mama spenótja elől menekül. Nekem még tanulnom kell, az enyém egyikkel sincs köszönő viszonyban sem.
Megjegyzés küldése