Közösen készített póninak szeretet a háta

Ovi után tartottunk egy csajos délutánt. (Elűztük a pasikat) Az egész úgy indult, hogy nem voltam rutinos, és látható helyen és nyitható állapotban maradt a legújabb varrós könyvem. Viszont a főnökasszony rutinosan kiszúrta a pónit szabásmintástól leírásostól együtt. Ez volt a koraesti program. Anyagválasztást a lányom intézte, ő vágta ki a szabásmintát, vágta a vatelint, és nagyon profin kitömte. Alig kellett igazítani rajta.

A mi kicsi pónink nem lett kicsike, 35 centi magas. A legfontosabb póni ismertetőkkel rendelkezik, egyszarvú, seggén, bocsánat farán hímzés, színes a farka, a sörénye. Szárnya van, de nem madár.

A kép zabért kiált!

Csendes játék

Véletlenül belecseppentem egy nagyon csendes játékba. 100. olvasó lettem Lonci blogjában.

Lonci! Köszönöm, hogy ajándékozol!

Nyertem, kaptam, vettem, varrtam!!!

Előfizetéssel nyertem ezt a készletet. Az optimista részem röpköd, hogy ez lesz a következő munkám és hurrá! A pesszimista felem hiányolja a napi +2 órát, hogy tényleg!

Ügyeskezű óvónénitől kaptam, mondván én tuti rongyosra varrom. És igen, mert a lánykám kívánságlistája hosszú, mint ide Makó! És nem, mert következik a negyven darabos tarisznya-böjt. Évike, még egyszer, meg még sokszor nagyon szépen köszönöm!

Leesett a malac-persely és elgurult az apró. Ha már így jártam gyorsan elvertem. Az tuti, hogy nem lesznek unalmas estéim. Nem mintha eddig lettek volna.

Jó markentinges a gombos-boltos! Az ilyen és ehhez hasonló gobikat bokamagasságba teszi ki. Miért? Mert az a célközönségnek pont szemmagasságban van. Az én lánykám is így talált erre a Mini erérre. Elég nehéz volt kontúrozni, nem lett a legszebb. Remélem a keret majd dob rajta, vagy a keretező be a sarokba.

Testvérpulcsi

Végre elkészült a várva-várt testvérpulcsi. Én nagyon vártam már, hogy a kedvenc 4-es kötőtűm felszabaduljon. Őszinte leszek, olyan de olyan lusta vagyok, ha kötésről van szó. Pedig sokáig ez volt a kedvenc hobbis technikám. Mostanság mindig találok valami fontosabbat, pedig volt idő, amikor a kötőtűim nélkül ki sem mozdultam a lakásból. Ez a rém egyszerű pulcsi tovább készült, mint "Petrocselli" háza.

Gombzsák

Elkészült a tildás-minta párja is. Szintén zsákra került. A múltkori fiaskóból tanultam nincs ringli, (zsinórházzal készül) és mosás előtt nem fűztem bele a zsinórt.

Hóember-banner

Mivel a változatosság gyönyörködtet a hóember-építésbe új technikát vetettem be. Bannert készítettem rém egyszerű hóemberes mintával.

Klasszikus, egy estés alkotás, tokától-bokáig, szabástól a szalagozásig.

Elővettem a több kilóméternyi, turkás, kék, talán panama anyagomat. Kiszabtam belőle egy hangyabokányit, hadd fogyjon. Két szálon, az osztott himző három szálával varrtam, a kontúrt egy szállal. A hópelyhek papírból, formalyukasztóval készültek, majd textilragasztóval rögzítettem. Az utóbbi napokban erősen fogadkoztam, hogy most magunknak barkácsolok, de nem, mégsem. Mert ezt is elajándékoztam. A Csillagszemű csoport ajtaját díszíti egészen tavaszig.

...az útrakelt hóember

Én egy csókától hallottam,
csóka a toronytól,
a torony meg tavaly télen
hallotta a holdtól,
ha igazat mondanak a
csókák és a tornyok,
akkor én is ti néktek most
színigazat mondok.
Így kezdte a hold, a torony,
a csóka is így szólt:
az udvaron egy hóember
mit gondolt, nem gondolt,
azt gondolta, dehogy fog õ
egész télen állni,
õ lesz az elsõ hóember,
ki megtanul járni.

Kicsit unatkoztunk, túl a karácsonyi készülédésen. A karácsonyfánkat még tavaly visszaminősítettük fenyőnek. Most az udvaron várja, hogy a gyökereit kiszabadítsuk abból a szűk dézsából, és irány a kert. A karácsonyi kacatjaimat is elpakoltam, olyan kis kopasz lett a lakás. Elég régóta terveztem, hogy az ovis dekorációt hazavarázsolom. Az ügyeskezű óvónénitől kaptam a szabásmintát, csak varrnom kellett.

Eredeti elképzelés az volt, hogy az ajtó fölé teszem az anyagot. De a főnőkasszony az ágya fölé kérte. Oda már egy gombostű sem fér el, tele van képekkel, a gipsz-alkotásaival, a polc a Tildás és egyéb varrományaimmal. Azért sikerült megegyeznünk, találtunk a szobában egy falszakaszt, ahol kényelmesen elférnek. Fehér maradék organzára lógattuk a hóembereket, és ragasztottunk rá néhány hópelyhet.

ÚJJÉ-!-VI MESE

Mesét mondok, di-dá-dú

egyszer volt egy százlábú.

Hát ez a százlábú állat

sorra számlálgatot minden lábat,

eredményül mennyi jött?

épp 365.

Az év minden napjára

jut neki 1-1 lába.

Egyik csupa kulimász,

a másikkal magyaráz,

harmakikkal zongorázik,

negyedikkel falra mászik,

ötödikkel mutogat,

hatodikkal cukrot ad,

hetedikkel krumplit hámoz,

nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz,

kilencedikkel az ajtót nyitja,

tizedikkel vendégeit kihajítja,

tizengyedik csak csonka,

tizenkettedikkel ágyát bontja,

tizenharmadikat leharapták,

tizennegyedikkel fog vasmacskát,

tizenötödikkel koccint,

tizenhatodikkal pöccint,

tizenhetedikkel fociz,

tizennyolcadikkal kocsiz,

tizenkilencedik sántikál,

a többivel fürgén szaladgál.

Ahány lába

- mert nem dőre-

éppen annyi adománya

az új esztendőre:

minden napra jut 1-1,

a sok kicsi sokra megy.

Weöres Sándor versikéjével kívánok mindenkinek nagyon boldog új esztendőt!