Gyapjú-gobelin

Ez volt a második gobelinem, az első gyapjú-gobelinem. Talán tizenévvel ezelőtt cseréltem egy gobelin-alapra ezt a gyapjúfonalas készletet.

Azonnal el is kezdtem, egy ideig vitt a lendület, mert maga a minta nagyon tetszett. De a formájával, azzal, hogy ovális nem tudtam mit kezdeni.

Most tizenévvel később befejeztem, ezzel pályázom a Fejezzük be együtt-szeptember játékban. De a formájával még mindig nem tudok mit kezteni. Talán kell még tizenév pihenő a szekrény mélyén, és majd lesz belőle valami

Őszi ajtódísz

Kész, de megizzadtam.

Megizzadtam, pedig nem ez volt az első találkozásom ezzel a barátságos sünis ajtódísszel.

Lehet, hogy túl mereven ragaszkodtam az eredeti formához. Valahogy semmi sem sikerült. A ragasztás katasztrofálisan rosszul sikerült, fogtam hát és összecikk-cakkoztam. Ebbe úgy belejöttem, hogy minden levelet összecikk-cakkoztam.

Utána nem sikerült formára igazítanom. Nem tudtam felkötni a leveleket és a gombákat. A sünit sem sikerült rávarázsolnom a nádra. Aztán otthagytam, hátha elkészíti saját magát.

Végül darabokra szedtem az egészet, és egy tavasszal font vesszőkoszorúra építettem fel. Elégedett vagyok, nekem tetszik. De azt bizonyos, hogy egy ideig nem készítek még hasonlót sem.

Őszi táska kis gyűjtögetőknek

Gyüjtöget az ötévesem. Nem tudom, másnál hogyan van ez, de az én lánykám mindent gyűjt!

Vannak normál és meghökkentő gyüjteményei. Sütőporos, vaniliás cukros tasakok, zokniról a papír, ruhacimke, füzet alakú szórólapok, üres boríték, csigaház, élő éti csiga (kaptak egy terráriumot, eteti itatja és sétáltatja őket), teatasak, üres teásdobozok, madártoll, murva a játszótérről. Ezek rendszerint dobozokban, zsákokban, táskákban kapnak helyet. Nagyon kell ám rájuk vigyázni, komoly háború kerekedik, ha a kétévesem valamit megkaparint.

Szóval már hozzászoktam, hogy nem dobunk ki semmit, csak ha a család minden tagja egyetért.

Jelenleg gesztenyét gyűjt, a minden ősszel visszatérő szenvedélyéhez kapott egy gesztenye-és egyéb termésgyűjtő táskát. Az ovinknál vannak gesztenyefák, és minden ovis gesztenyét gyűjt. Viszont aki az én lányomat le akarja gesztenye-gyűjtésben előzni az vagy keljen korábban, vagy aludjon ott, mert mi már úgy érkezünk az oviba, hogy az összes zsebe, és anya összes zsebe tele van gesztenyével. Hullásában kapja el a gesztenyéket.

Olyan aranyosak, mikor licitálnak, hogy ki mennyit gyűjtött. Nekem négy van, nekem meg öt. Az én lányomnak kettő. Kettő kiló naponta.

Egy csokor tilda...

...az őszi ovis vásárra.

Kész!

Széééép az ééééélet!

Az őszi napsugarak kicsalogatták a teknőseinket napozni! Élni és napozni tudni kell!

Tilda-madárijesztő

Kész!

Kerti angyal- kicsit másként

Azt már régóta tudjátok, hogy nagyon szeretem a tilda-figurákat! Talán már azt is tudjátok, hogy variálgatni is nagyon szeretem őket.

Elkészítettem a kerti angyal babásabb, rózsaszín polárba öltöztetett változatát. A teszt-modell sikeresen vizsgázott, - ötévesem ezzel indult ma az oviba - következhet a sorozat-gyártás.

Tilda-nyuszi

A száraz tények, a tilda-nyuszi sikere töretlen.

Pedig én nagyon igyekszem a többi tilda-figurát is népszerűsíteni, de most is nyuszit kértek tőlem. Bocskaikerti felkérés, a vert-csipkés változat nyomán!

Ami nagy öröm számomra, örülök, hogy van akinek tetszik ahogyan ezeket a figurákat kivitelezem.

Délka, mivel a vertcsipke csak annyi volt, és akkor volt remélem ezzel a kék széles hímzett szalaggal is megfelel!

Kötésrő, varrásról, tildákról

Életem kreatív felében felgyorsultak az események. Mindig is párhuzamosan készítettem a kacatjaimat. Eddig a kötés volt a háttérben. Most azonban fellázadtak a kötőtűim és maguktól végzik a dolgukat. Igaz még nincs mit mutatnom, csak félkész, még jobban kész, majdnem kész gyerekpulcsik, mellények, és alig elkezdett, éppen csak felszedett kendők várják a folytatást.

Közben kaptam csereanyagokat, nagyon szépek, aprómintásak, és nagyon színesek. Azért csereanyagok, mert a bevált gyakorlat szerint tilda-figurákat készítek cserébe. A fényképezésnek mennyiségi korlátai vannak, higyjetek nekem, nagyon szépek. Felkérést is kaptam, aminek nagyon örülök, mert én csak egy lelkes amatőr vagyok, és jó érzés, hogy másnak is tetszik a munkám. Az sem utolsó szempont, hogy némi anyagi ellenszolgálatás fejében, így legalább a hobbin önfenntartja magát!

A kötögetés miatt a varrás háttérbe kényszerül. Néhány napi mellőzés után elvonási tüneteim támadtak, ezért csakis terápiás jelleggel táskákat kezdtem varrni. Egyszerű, pikk-pakk táskákat, nyers alappal és színes aprókockás zsebbel és fülekkel. Azért ilyen szép színesek, mert mindben csak a saját színének megfelelő fonal tartható. Különben fellázadnak. Szigorúan szekrényen belüli használatra készültek.

Kisebb táskákat is készítettem, ovis felszerelés tárolására éppen megfelelő ez a méret. Angyallal pedig kék korszak kombináció.

Találtam egy üzletben nagyok kicsi vesszőkoszorúkat, az angyalka kapott egyet a köténye zsebébe. Legközelebb varrok hátra a nyakára akasztót és ajtódísz lesz belőle.

Készült még egy a megunhatatlan nyusziból is. Ez lett a legszebb nyulam, nagyon büszke vagyok magamra. Minden részlet ott van a helyén és úgy, ahogyan fejben elterveztem.

Finom, horgolt csipke van a köténye szélén. Jogos a kérdés, aki nem tud horgolni, annak honnan bukkan elő ilyen szépség. Hát igen, egy angol néni horgolta, gondolom, mert turis holmi. Eredetileg terítő lehetett.

(fényképezés közben baleset érte, már nem ez a legszebb nyulam, és már nem vagyok olyan büszke magamra:(((