Én kicsit pónim

Ezt a zsákocskát magam terveztem, magam készítettem a rajzot is. Sőt magam fotóztam is, mint látható, és nem tudom talpra állítani.

Unokatesónak készült, olyan póni-tároló-szállító zsákocska. Úgy gondoltuk, hogy nem veszük meg a 29.-től a 32.-ig pónit, inkább valami kiegészítőt készítek. A ménes a mi segítségünk nélkül is szépen szaporodik. Saját tapasztalat. Amikor én még kislány voltam a moncsicsi volt a sláger. Igaz abból max három féle volt, az újszopós világosbarna, a csiptetős sötétbarna és valamilyen fehér. Na de póni, az van minden méretben, színben, fazonban. Van kínai és még kínaibb. Fésülhető és fésüléstől kopaszodó. Álló, ugró, fekvő és alvó.

Olyan jól sikerült, hogy már kaptam egy újabb megrendelést, házon belül.

Kaptam még egy tegnapra is késő megrendelést. Barbie-ruhatár. Már készítettem bélés anyagból egy szoknyát és egy palástot. Ez volt a legegyszerűbb. A leggyorsabb pedig a saját kollekciómat lehozni a padlásról. Hurrá, semmi sem változott, Barbie nem hízott egy dekát sem.

A nagy érdeklődésre való tekintettel bővítem a ruhatárat. Összedobok valami könnyűt, amióta Tildát varrok megtanultam, hogyan kell egy elefántot áttolni egy varrótű fokán, úgy, hogy ne akadjonak bele a fülei.

Zsákomon a Tildám

Kicsit felnagyítottam a mindenki által ismert Tildás-mintát. A zsákolási technikámon is változtattam, de még mindig van hová fejlődnöm! Igaza van Murphy-nek, ami elromolhat...mivel a család mind a 40 újja, és néhány lábújj hozzáért, ki kellett mosnom. És persze a segédvonalaimat is el kellett tüntetnem. Mire kimostam a belefűzött zsinor engedte a színét, minő meglepő. Ezért lett a himzésem olyan szellemképes, akár egy régi Junoszty. A hab a tortán pedig az, hogy mire megszáradt a ringli megrozsdásodott. Ezek után az egy-két lógó cérnaszálat észre sem veszem. (Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk!)

Egér a Marson

Ez az egérke akár onnan is jöhetett volna. De nem! Ő itt az egyik sk karácsonyi ajándékom. Remélem aki kapja nem fél az egerektől!

Az első ajándékok

Napról napra egyre több blogban tünnek fel az első karácsonyi ajándékok! Ezennel én is beállok a sorba, én is megkaptam az első kis meglepiket.

Ez a szép asztaldísz az ügyeskezű óvónénink munkája. Minden kisgyermek nevében készített egyet és a kis karácsonyi játszóházas, műsoros délelőttön kaptuk volna. De nem volt játszóházas, műsoros, szülő is ovis lehet délelőtt csak bárányhimlő és zárlat. Azért az ajándékot megkaptuk, szépen el is helyeztem a többi karácsonyi kincsecske között.
Ez pedig a visszavágó! Én készítettem az ügyeskezű óvónéniknek és a saját különbejáratú dajkanéninknek, úgy mindenki nevében. Névre szóló zsákocskákba tettem kicsinyke mécseseket.

Ezeket a bannerecskéket a négyévesem készítette. A maguk örömére eljátszották a műsort, elmondták a versikéket és barkácsoltak egy nagyot. Mivel a bannerecske, ami ezen a délelőttön készült nagyon jól sikerült, felkerült a sárga falra.

Készülj a hosszú télre, kedvesem...

Ma reggel nagy pelyhekben hullott a hó! Hurrá!

(Ebben a tél kezdezti időszakban a kedvenc hírműsoros mondatom a következő: A közlekedés teljesen megbénult, mert az országot váratlanul érte a havazás. )

Jutalomfalatok

Az épp aktuális top-fogyókúrával párhuzamosan fogyasztandó! Garantáltan szénhidrát- és cukormentes. Allergénanyagok: a termék nyomokban újlenyomatokat tartalmazhat, készítése közben tejeskávét fogyasztottam, a tejcukor-érzékenyek csak módjával csodálják!

Szerecsen

Meglepett, de egy jerke gyereke fekete lett. He-he-he. Neve Szerecsen. Beeee...