2010. június 14., hétfő

Szép napot, avagy egy újabb Manka-minta élete

Lánykám, majdnem ötévesen, otthonosan mozog a kedvenc blogjaim között. A mintakészítő nénit rendszeresen látogatja. Ügyesen választja ki azokat a mintákat, amik nekem is nagyon tetszenek. Persze, saját használatra.

Egy ilyen választás eredménye, hogy elkészítettem egy újabb Manka-mintát. Nyomtatás után a színeket a lányom válogatta, de olyan hozzáértéssel, és olyan alaposan rakosgatta a fonalakat, már láttam magam előtt, ahogy a játszótéren ketten öltögetünk, és vigyázunk az öccsére.

Két pónietetés, -itatás, -altatás között rendszeresen rámnézett, hogy jól viselkedem-e? Jól haladok-e? És egyáltalán mikor lesz kész.



Végül is párnácska lett belőle, kék csipkeszalaggal, a hátulja pedig aprókockás kék anyag. Az aprócska virág közepére sárga gyöngyöket válogattunk.


Funkcióját tekinte pónikártya-gyűjtő duci kézitáska. A kártyák éppen beleférnek a hátán lévő zsebbe, nem éppen véletlenül.

- Anya, ne dobd ki a mintát, mert ha tetszik neked is, akkor bármikor megvarrhatod magadnak.






4 megjegyzés:

Kriszta írta...

De jó volt olvasni, nagyon aranyos a leánykád :)
Szép lett a pónikártya-gyűjtő duci kézitáska is :))

Manka írta...

:))))

puszi Nektek !!!

Leki írta...

Nagyon kedves történet! :)
Szép kivitelezés!

Melinda írta...

Ügyesek vagytok!:)